Görögországi nyaralás után került a családi menübe ez a padlizsános finomság. Előételnek kaptuk, a nevét se tudjuk, de sikerült egész jól leutánozni. Savanykás, fokhagymás, olajos, diós és a citromfűtől illatos – egyszóval finom. Húsevőként mondhatom, hogy ez önmagában megteszi vacsorára.
A krémnek való padlizsánokkal együtt szoktuk sütni kezdeni, csak hamarabb kell kivenni, hogy még tartsa az alakját. Így egy munkával két padlizsános étel is elkészül.
Közepesen vastag, fiatal padlizsánt próbáljunk venni, aminek még nem nagyon magos a húsa. Mossuk meg, villával pár helyen szúrjuk át a bőrét és tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe. Ha van lehetőségünk parázs fölött sütni, még finomabb lesz. Amikor a hája már ráncosodik, vegyük ki és takarjuk le fóliával, hogy a saját gőzében megpuhuló bőre könnyen lehúzható legyen. Melegében hámozzuk meg, majd hagyjuk kihűlni és vágjuk ujjnyi szeletekre.
Serpenyőben, vagy a sütőben, szárazon pirítsuk meg a diót és amikor lehűlt vágjuk durvára. Megtehetjük a forgókéses aprítóval is, de akkor elég poros lesz.
Egy keverőtálba töltsünk egy deci jóféle olívaolajat, facsarjuk hozzá egy citrom levét, nyomjunk bele néhány gerezd fokhagymát, borsozzuk meg, és keverjük simára.
Tegyünk egy tálba egy réteg padlizsán karikát, szórjuk meg dióval és egy fél csokor finomra vágott citromfűvel, majd locsoljuk meg a citromos olaj egy részével. Borítsuk be padlizsán karikákkal, és szórjuk rá a maradék citromfüvet, locsoljuk rá a többi olajat és szórjuk meg a dióval. Tegyük hűtőbe egy éjszakára, hogy a padlizsánt átjárja a fűszerek íze.
Beszélgetés