Ez ma egyszerű, gyors leves volt, de csak azért, mert több minden előkészítve várta, hogy megfőzzem. A legutóbbi másfél kiló kacsanyakból annyi leves főtt, hogy a bezöldségeletlen alaplevesből egy liternyit félretettem. Vagy fél liter vízzel meghígítva ez képezte az alapját. A víz ellenére nem lett üres ízű, hiszen főtt bele még hús a gombócokban. A darált húst se ehhez daráltam, hanem az egyszerre ledarált másfél kilónyi combot osztottam szét a gombócok, a májas és a rilette között.
A legutóbbi VKF forduló óta őrzöm külön böngészőfülön “saját levében” húsgombóclevesének receptjét, amit feltétlenül meg akartam főzni – már csak az ősök iránti tiszteletből is. Ez persze messze nem az, csak egy részlet belőle, a krumplis húsgombóc.
A darált húst megsóztam, borssal szegfűborssal és szerecsendióval ízesítettem és alaposan összegyúrtam, amitől ragacsos masszaként összeállt. Egy nagyobbacska krumplit közepes reszelőn lereszeltem, megsóztam és pár perc múlva dupla papírtörlőbe téve kinyomtam. Közben erősen figyeltem, hogy a tenyereim között nyomjam és ne hasadjon fel a papír, de nem volt kedvem ezért soron kívüli mosásba küldeni egy konyharuhát. Ezt a kinyomkodott krumplit is belegyúrtam a húsba. Legközelebb közel a hús súlyával azonos mennyiségű krumplit hámozok, elég kemény, rugalmas maradt a gombóc.
A levest bezöldségeltem és főztem 10 percig. Kicsire lehúztam a tűzhelyt és vizes kézzel diónyi gombócokat hömbölgettem a húsból és a gyöngyöző levesbe dobtam. Lefedve hagytam fődögélni 20 percig. Azért ha legközelebb marhahúst veszek, az eredeti receptet is mindenképp megcsinálom, nagyon izgatja a fantáziámat.
Részemről a megtiszteltetés! Tényleg nagyon érdekes a krumpli a gombócban.