|
||||||
|
Rendszerint akad a fagyasztóban egy-egy adag darált hús. Amikor valamihez húst veszek, inkább nagyobb darabot viszek haza és szétbontom a felhasználásnak megfelelő részekre. Az ilyenkor félretett részek, ha nem valók apróhúsnak, mennek a darálóba. A darált hús hálás alapanyag, pici fantáziával rendkívül sokoldalúan készíthető el.
Több ötletem is támadt, amik közül erre a húsételre esett a választásom. Igaz, hogy nem lehet kétszemélyes adagban elkészíteni, viszont a maradékot hidegtálra is tehetjük, annak is díszére válik. Azon túl, hogy mutatós, még finom és szinte zsírtalan is, nyugodtan kínálhatjuk diétázóknak is. Részletesen, sok képpel mutatom be, hogy bárki rászánhassa magát.
A brassói ugyanakkor bizalmi kérdés is. Sok étteremben a nyesedék, a zsíros cafatok hasznosítására használják – körítésként lehetőleg fagyasztott sültkrumplival – ami abból is látszik, hogy az üres tányéron komoly zsírtócsa éktelenkedik. Ezzel ez az egyszerű fogás az éttermek teljesítményének egyik fokmérőjévé is vált. Nagyon meg kell becsülni azt a konyhát, ahol az üres tányér jóformán száraz.
Gondolom sokan őrzünk íz emlékeket Nagymamától, falusi nyaralásból, ahol pecsenyét sütöttek. Aki vett már részt disznótoron, az tudja, az egyik legfinomabb a frissen sült pecsenye. Azt nem lehet utánoznunk, ahhoz kell a frissen vágott állat húsa, aminek biokémiai oka van. Ez a bombabiztos módja annak, hogy omlós, puha, rendkívül jóízű pecsenyét süssünk, egyszerű eszközökkel.
Ha pedig egyszer kísérleti főzés, akkor legyen tényleg az, marhahúst daráltam hozzá, kétféleképp fűszereztem, és tepsin sütöttem, nem olajban úszva. Ebéd után egyhangúlag sikeresnek ítéltük a kísérletet, felkerül az ismétlendők listájára. Természetesen disznóhúsból is ugyanígy elkészíthető, bár a marhahús csak erőteljesebb ízű.
Nyugodt szívvel ajánlom azoknak is, akiknek a családja mérsékelten lelkesedik az újításokért, ezt mindenki szívesen fogadja. Combból készítve, teflonban, egész kevés zsiradékon körbepirítva jól beleilleszthető egy kíméletes fogyókúra menüjébe.
Érdekes módon még a máj a leginkább elfogadott, pedig arról lehetne a legtöbb egészségügyi rosszat elmondani – akár a zsírtartalmára, akár a méreganyagokra gondolunk. Most a szív kerül terítékre. Ez a kis izomköteg egészen speciális szövet, ilyen más részen nem található, csak a szívben. Ez logikus is, hiszen ez az egyetlen olyan izom, ami a születéstől kezdve, folyamatosan dolgozik. Ebből már következik is, hogy erőteljes izomzatról van szó, nagyon finom rostokkal, mindenféle zsírtartalom nélkül. Ennek megfelelően rendkívül alacsony az energiatartalma, 10 dkg alig több 90 kcal-nál, ami 20 %-kal kevesebb még a csirkemellnél is. Fogyókúrázók, zsírkerülők számára fontos fehérje és ásványi anyag forrás lehet, de mondhatnám azt is, hogy aki vigyázna a szívére, időnként egyen szívet.
Élelmiszeres fejlesztő-mérnök barátom borzasztott el egy alkalommal, elmesélve, hogy fejlesztési feladatnak kapták: a 12 %-os májtartalmat miképp lehetne tovább csökkenteni? Ha belegondolunk, hogy egy kiló disznómáj, fogyasztói áron 300 Ft körül megvan, akkor jobb szeretném nem tudni mi az, ami ennél olcsóbb, amivel érdemes ezt a “drága” alapanyagot kiváltani. Ez volt az egyik impulzus, hogy elkezdjek házilag májas és más felvágottakat készíteni. A címben nem véletlenül nem írtam kenőmájast. Annak fejében, hogy kevés benne a zsiradék – hiszen csak annyi, amennyi a tarjában van – el kell fogadjuk, hogy kicsit törős, legfeljebb szeletelhető állagú. Persze lehetne vízzel lazítani, de ahhoz mindenféle vízmegkötő és emulgeáló adalékokra lenne szükség, amit otthoni készítésnél szeretnénk elkerülni.
Ez a recept jó példája annak, hogy kevés falrengető újdonság létezik a főzésben, viszont az alap receptek a végtelenségig változnak, a helyben termő növények, fűszerek függvényében. A húsgombócok csak annyiban térnek el egy nálunk megszokott fasírttól, hogy kevesebb a kenyér és több a hús bennük, és Görögországban inkább marhából vagy birkából darálják, mint disznóból. |
||||||
|
Copyright © 2023 Fogynék - Minden jog fenntartva! |
||||||
Úgy alakult, hogy senki se ebédelt meleget, ilyenkor kell valami könnyű vacsorát csinálni, hogy ne teljék el nap főtt étel nélkül.
A közelgő nemzeti ünnep tiszteletére gondoltam egy olyan ételre, ami visszaadja zászlónk színeit.
A brassói a maga, minden rafináltságot kerülő módján, remek étel. Kevés fűszerre, az alapanyagok ízét nem elnyomva áll össze egységgé.
Nagyon hálás dolog a sertés tarja, egyszerűen lehet belőle finom pecsenyét sütni.
Régóta vár két fasírttal kapcsolatos ötlet arra, hogy kipróbáljam. Az egyik a mustáros ízesítés, a másik pedig az áztatott kenyér helyett a tehéntúró használata. Most jött el az ideje, hogy egyesítve a kettőt próbáljam ki.
Tudom, hogy sokaknak idegenül hangzik a sülthús és a tej párosítása, először nekem is fura gondolat volt. Aztán eszembe jutott, hogy Édesanyám marhahúst párolt tejben, és nem csak fantasztikusan puha lett, de nagyon finom volt az íze is. Ha pedig marhával jó volt, disznóból se lehet rossz, így aztán nekiálltam kipróbálni, amit nem bántam meg.
Ebben az ételben két olyan dolog is van, ami az átlagnál gyakrabban fordul meg a konyhánkon. Az egyik a darált hús, a másik a gomba. Mindkettő gyorsan elkészíthető és rendkívül változatosan, csak pici fantázia kell hozzá. A darált hús adott esetben kármentő is lehet, ha otthon derül ki, hogy a megvett hús mégse olyan szép, mint amilyennek a hentes pultjában látszott, és ez sajnos egyáltalán nem rendkívüli eset, még bejáratott hentesnél sem. Én önsanyargató módon nehezítem a dolgomat: magam darálom a húst. Jobb szeretem előtte magam megpucolni, letakarítani róla minden olyasmit, amit nem szeretnék a fogam közé kapni.
Nemrég sikerült már magamra vonnom többek rosszallását, akik nem hajlandók a belsőségeket még csak meg se kóstolni. Miért? Csak.
Nem tudom mondok-e még újdonságot bárkinek is azzal, hogy az iparilag gyártott kenőmájasokban nagyon sok zsír van. Valamennyi kell, mert különben nem marad kenhető, de azért nem mindegy, mennyi az a valamennyi.
Beszélgetés