Mielőtt bárkit is a rosszullét kerülgetne, semmilyen eretnekségre sem készülök. Nem a kimeríthetetlen ötlettárú, élelmiszernek látszó dolgokat előállító iparág újabb gyöngyszeméről esik szó, nem bizony. Sőt. Pont arról íródik ez a recept, hogy 10 perc munkával, meg egy órányi magányos sülögetéssel ünnepi asztalra is méltó pecsenyét varázsolhatunk. Ezért is kölcsönöztem ki Szepyke grafikáját.
Van a konyhai tartozékok, ugyancsak kimeríthetetlen ötletgazdagságú gyártóinak néhány igen hasznos gyártmánya. Ezek egyike a sütőzacskó, írhatjuk akár SÜTŐZACSKÓ-ként, csupa nagybetűvel is, megérdemli. A sebtiben összedobós műfaj egyik alapja.
Vegyünk egy csirkét, amúgy megpucolva, konyhakészen. Jobb a friss, de ha csak fagyasztott jön szembe, az se baj, csak tegyük egy nappal előbb át a normál hűtőbe, hogy lassan olvadhasson ki. Ezt a csirkét bőkezűen sózzuk meg, és fűszerezzük. Tegyük be a zacskóba, kössük be a száját – a zacskóét, a csirkénknek nincs, azon már rég úrrá lett a fejetlenség. Tegyük egy tepsibe, tűzálló tálba, hogy ha netán ki találna folyni, ne kelljen fél napot térden töltve sütőt takarítani. Dugjuk be a sütőbe, és kapcsoljuk 180 fokra, légkeveréssel. Gázsütőnél a közepesnél kicsit nagyobb lángra állítsuk. Háromnegyed óra múlva bökjünk egy hústűt, spékelőtűt, hegyes villát a combja vastagjába, csak úgy, a zacskón keresztül. Ha könnyen belemegy, a pipi megpuhult. Valószínűleg ilyenkor még meglehetősen sápadtarcú jelenség, ezért hát húzzuk fel a sütőt jó forróra, és 5-10 percenként ránézve süssük szép aranybarnára. kapcsoljuk ki a sütőt, és hagyjuk benne állni a pecsenyénket, amíg az asztalt megterítjük. Tegyük a konyhapultra a sütőből és vágjuk fel a zacskót, hogy kivehessük a sültet. Itt vigyázzunk! Ha a zacskó még feszesre fel van fújódva, a kiáramló gőz megégetheti a kezünk. Hosszú, hegyes késsel, vagy konyhai ollóval vágjuk fel a zacskót, vigyázva magunkra.
Hát ennyi, kész is a nagy mű, lehet az első dicséreteket besöpörni.
Nem részleteztem a fűszerezést, azzal ugyanis minden alkalommal más és más fogást tudunk alakítani ugyanebből. Sózni kívül és belül is sózzuk, a fűszereket inkább a hasába tegyük. Ennek inkább csak szépséges oka van, szebb a pirosra sült bőre, ha nincsenek rajta fűszerfoltok. A legegyszerűbb esetben borsot és majorannát szórjunk bele. Nagyon feldobja a rozmaring és a kakukkfű is. Tehetünk a hasába hagymát, fokhagyma gerezdeket, almát, citromot, gyömbér darabkát és, és, és…
Ha igazán lustán főzünk, meg ha nagyon finom krumplival ennénk, dobáljunk a zacskóba krumplit is. Tavasszal, amikor kapni aprószemű újkrumplit, egészben tegyük a madár köré. Ha már nagyobbak, vágjuk darabokra. A csirkéből kisülő fűszeres lében elkészül a köretünk is. Ennél kevesebb munkával nehéz mutatós és finom ebédet főznünk. Nálunk annyival tart tovább, amíg egy levest is főzünk, mert anélkül nem is ebéd az ebéd. Ha netán elfelejtettük volna, jöhet a felmentő hagymaleves, az is a negyedórás verseny esélyese.
Beszélgetés