Meséljen!

Küldje el fogyókúrás tapasztalatait, receptjeit. Írja meg sikereit és kudarcait is, mert egymástól tanulva könnyebben megy. Mesélje el honnan indult és mire jutott, ezzel bátorítást ad azoknak, akik meginogtak, akik mélyponton vannak. Ha büszke lehet Önmagára, küldjön fényképet is.
Írjon a kapcsolat oldalra, és igyekszem minél hamarabb közzé tenni a tapasztalatcsere kategóriában.
Egyet ne küldjön: reklámszagú dolgokat, mert könyörtelenül kihajítom!
KAPCSOLAT OLDAL

Kelpástétom

Ezzel a recepttel nem indulok a retro gyűjtésben, mert csak a neve emlékeztet az egykori konzervipar, kivételesen ehetőre sikerült termékére. Igaz, ott még kiegészítették a nevét a tordai módra megjelöléssel. Amíg az egy töltött kellevél volt, ez inkább a rakott kel egyik változata.

A gombhoz főztem a kabátot. Maradt egy jó adag főtt rizs, amit el kellett használni. Vettem hát egy kis fej kelkáposztát és egy darabka disznócombot.

A káposztáról levettem a legkülső leveleket és azonmód, egészben betettem a kuktába. 10 perc szuszogás után lezártam és hagytam foghatóra hűlni.

Közben megpucoltam a húst és a hagymát, majd mindkettőt ledaráltam. Először a hagymát, bele az olajos serpenyőbe. Megpirítottam, majd félrehúzva beledaráltam a húst is (egy tállal kevesebbet kellett mosogatni). A húst is megpirítottam, szaporán kevergetve, hogy szétessen. Lehúztam a tűzről, pici paprikát szórtam rá, sóval, borssal majorannával, köménnyel és 3 gerezd fokhagymával ízesítettem. Kicsit száraznak tűnt, ment bele vagy másfél deci tejföl és egy tojás, hogy ne guruljon szanaszét a töltelék a tálaláskor. Végül összekevertem a rizzsel is.

Kiolajozott, morzsával beszórt jénaiba terítettem a kelkáposzta közepének apróbb leveleit. Eligazgattam rajta a tölteléket és befedtem a nagyobb levelekkel. Kevés tejjel hígított, sózott tejfölt kentem el a tetején, amibe pici piros aranyat is nyomtam, csak a színe kedvéért, de az ízén se rontva vele.

180 fokon, légkeveréssel háromnegyed óra alatt sül meg annyira, hogy szépen foltosodjon a tejföl a tetején. A fényképezés alatt ehetőre hűlt, negyed óra múlva már nem sok volt belőle.


 

1 hozzászólás: Kelpástétom

Szóljon hozzá: szepyke