Bizarr neve ellenére nagyon finom, erős húslevesről van szó. Ahányszor húst veszek, amit lepucolok róla – hártya, ín, porc, csont, bőnyeg – az megy a fagyasztóba. Kerül bele disznó, marha, szárnyas, és időnként más is, csak halat nem tennék bele. Amikor összejön egy jó kilónyi, akkor főzöm meg ezt a levest.
Lehetőleg két napon át főzöm, hogy alaposan leszedhessem a zsírját. Az első nap a kiolvasztott mindenfélét beteszem a 8 literes kuktába. Mellé teszem mindazt, amit a levesből kidobnék: szemesbors, egész hagyma, hámozatlan gerezd fokhagymák, babérlevél, szegfűbors, borókabogyó. Ha nagyon fásak, ehetetlenek, a petrezselyemgyökeret is most teszem bele, a zellerrel, káposztatorzsával és karalábéval együtt. Lezárom és csendesen hagyom szuszogni néhány órán át. Kihűtőm, és a kukta kibontása nélkül, télen kiteszem a teraszra, melegebb időben a hűtőbe.
Másnap kibontom a kuktát, és a ráfagyott zsírt lekanalazom a tetejéről. Megmelegítem annyira, hogy a maradék zsírja megolvadjon. Addigra az alján felolvadt az esetleg megkocsonyásodott lé is. Így már le tudom szűrni. A teljesen szétfőzött dolgokat kidobom, a levét felforralom. Lehet belőle többfélét is főzni, szép adag ez az alaplé. A hagyományos húsleveshez a lé egy részét bezöldségelem és főzök bele grízgaluskát, vagy májgombócot, maceszgombócot, esetleg lúdgégét. A másik részéből lehet pl. becsinált leves, aprított zöldséggel, kockázott csirkehússal, vajgaluskával, tejszínes habarással, citrommal savanyítva.
A lezsírozott leves a zöldségekkel szinte akármilyen fogyókúrába, kímélő étrendbe beilleszthető.
Beszélgetés