A klasszikus orosz céklaleves meglehetősen átértelmezett változata ez a recept. Alighanem kikapnék, hogy egyáltalán borscsnak merem nevezni, de amiben cékla van és leves, mi más lenne?
Azért is más, mert nem húsleves alapú, így aztán a tejjel és tojással haragban nem levő vegák is nyugodtan vehetnek belőle. Érdemes akkor készíteni, amikor salátának is főzünk céklát, elég egyszer összemaszatolni a konyhát.
50 dkg cékla
2 dl joghurt
20 dkg savanyú uborka
1 kis fej hagyma
2 keménytojás
2 dl tejföl
só, bors
A céklasalátából vegyük ki a szeleteket és vágjuk metéltre. Hasonló formára vágjuk az uborkát is. Adjuk hozzájuk a reszelt hagymát és keménytojást is. Öntsük fel a cékla levével és joghurttal. A tejföl felét is keverjük el benne. Ha a céklasaláta leve nem lett volna elég savanyú, kevés citrommal ízesítsük a levesünket. Sózzuk meg, és hogy legyen a borscsnak borsa, tekerjünk néhányat a darálón. Legalább egy órára tegyük a hűtőbe. A tányéron díszítsük a maradék tejföllel és az egyik, kockákra vágott tojássárgájával.
Kiváltképp ha gyerek van az asztalnál, érdemes valami moshatóra teríteni, mert mindent összefog, ha lecsöpög. Aki pedig olyan feledékeny, hogy a céklázáshoz nem húz gumikesztyűt, az ilyen véreskezű szakács lesz, akiről sokan megtudják, mit is főzött az elmúlt napokban.
Beszélgetés