Meséljen!

Küldje el fogyókúrás tapasztalatait, receptjeit. Írja meg sikereit és kudarcait is, mert egymástól tanulva könnyebben megy. Mesélje el honnan indult és mire jutott, ezzel bátorítást ad azoknak, akik meginogtak, akik mélyponton vannak. Ha büszke lehet Önmagára, küldjön fényképet is.
Írjon a kapcsolat oldalra, és igyekszem minél hamarabb közzé tenni a tapasztalatcsere kategóriában.
Egyet ne küldjön: reklámszagú dolgokat, mert könyörtelenül kihajítom!
KAPCSOLAT OLDAL

Az én lassú burgundi marharagum

Ez is egyike azoknak a recepteknek, amik kipróbálására nagyon rég készülődök. Több helyen is láttam már, végül Gabojsza receptjei közül ihletett meg az utóbbi. Tulajdonképp már egy héttel ezelőtt is erre készülve vettem a marhahúst, ami végül a darálóban nemesedett ehetővé. Most már nem hibáztam, marhalábszárt vettem, olyan részt, amin volt egy darab dekli is a rózsák fölött. Ül ugyanis olyan az asztalnál, aki nem lelkes híve a cupákos részeknek.

bő kilónyi marhalábszár
három szelet szalonna
egy csokor sárgarépa
egy szép szál petrezselyemgyökér
egy pici fej zeller
négy kisebb fej hagyma
négy gerezd fokhagyma
fél kilónyi apró gomba feje
fél üveg vörösbor (mátrai kékfrankos)
só, bors, kakukkfű, babérlevél, borókabogyó

A húst nagyobb darabokra vágtam, és megborsoztam, majd lisztbe forgattam. Egy serpenyőben, kevés olajon kiolvasztottam a szalonnát és adagonként átpirítottam rajta a húst, majd átszedtem a lassúfőző táljába. A hosszában négyfelé vágott hagymát is megpirítottam ezen a zsíron, és ugyanez történt a mellé tett, falatnyi darabokra vágott zöldségekkel is. A gombák szárát kitörtem (a hússal együtt beledaráltam a fasírtba) és az apróbb fejeket egészben, a nagyobbakat elvágva tettem a zöldségekkel együtt a húsra. Sóztam, fűszereztem és ráöntöttem a bort. Talán félig ha ellepte, de tudtam, hogy a gomba még sok levet fog engedni, és az alacsony főzési hőfokon nem párolog el sok.

Beállítottam a főzőt a kisebbik fokozatra, 8 órás főzésre. Késő este lett kész vele, addigra minden remekül megpuhult és az ízek összeértek.

Másnap későn értünk haza ebédelni, amíg megfőtt a hozzá szánt dugóhúzótészta, letöltöttem a levét az ételt meg bedugtam a mikróba melegedni. A levét felforraltam, és pici keményítővel besűrítettem. Kevés vajat még beleolvasztottam és mindenki ízlése szerint merhetett a tányérjára. A lassú főzés hosszú ideje alatt minden remekül megpuhult és fantasztikusan egységessé érett az íze. Hús- és zöldségpucolással, húspirítgatással együtt egy óránál biztos nem dolgoztam vele, de abba belefért a mártás sűrítése is, amit lehetett volna beforralással is, ha lett volna idő rá. Így is olyan koncentrált íze volt, hogy nem hiányzott ez a töményítés.

http://fogynek.hu/menzanosztalgias-fasirt

 

2 hozzászólás Az én lassú burgundi marharagum

Szóljon hozzá: kpeter